Kiszámoló-offtopik

Január elsejétől bevezették a négy Budaörsre járó buszjáratból kettőn ( két expressz járaton) az elsőajtós felszállást. Az egyik járaton (40-es)már régebben ez megtörtént, a 240-es maradt, ahogy volt.

Az első napokban annyi jegyet lukasztottak a felszállók, amennyit még egy év alatt sem láttam összesen. Furcsa is volt látni, hogy valaki használja a lyukasztót, eddig nem volt jellemző.

Aztán pár nap után ez a nagy buzgóság alább hagyott, ezzel együtt kiürültek az expressz járatok.

Most akármikor megyek haza, mindig van ülőhely a buszon, ami eddig nem volt jellemző.

Mi történhetett? Nem kell hozzá nagy nyomozónak lenni, hogy rájöjjünk: akik eddig potyáztak az expressz járatokon, azok átszoktak a 240-es buszra.

Így egyik részről volt eredménye a változásnak, meg nem is. Aki potyázni akar, továbbra is megteheti.

Érdemes lenne minél több járatot bevonni az elsőajtós felszállásba, akár csak csúcsidőn kívül is. Valószínűleg nagyon meglátszana a bevételen. 

Az origon megjelent egy cikk, a mostani hajókatasztrofával kapcsolatban.

Ezt szeretném kiegészíteni a saját tapasztalatimmal, hogy mennyire felkészült a legénység a mentésre.

Fél évet dolgoztam luxushajón, a feladatom kettős volt (minden legénységi tagnak ki van osztva, ő mit csinál, ezt a saját mentőmellényére írják, így elvileg minden feladatot ellát valaki).

Egyrészt tűz esetén menjek a hajó gyomrába, a legalsó szintre, a garantált halálba és füstmérgezésbe, hogy ott segítsek oltani. Dehogy mentem volna, nem az enyém a hajó. A legénység többi tagjával elkötöttük volna az első csónakot és kimegyünk a vízre. Akárkit kérdeztem, mindenkinek ez volt a véleménye. (A cégtől havi(!!) 55 dollár fizetést kaptunk, amiből még levontak 22 dollárt tányértörés címen. Minden más bevételünk kizárólag a borravalóból volt. Úgyhogy nagyon lojális volt mindenki a céghez.) Igazából nem is értettem, hogy várják el egy pincértől, hogy az életét áldozza a hajó megmentése érdekében.

Másrészt a mentőcsónakoknál "segítsek a létrával és vágjam el a kötelet" Fél év után se tudtam, hol van ott létra és az ezer kötélből melyiket kéne elvágnom és mivel.

Persze hetente vettem részt board-drill-en (gyakorlaton), de ennyi értelme volt. Közben bemondta a hangos, hogy a speciálisan kiképzett legénység mindent tud, az utasok nyugodtan ráhagyatkozhatnak a legénységre. Senki nem tudott semmit. Ha jöttek ellenőrizni hivatalok, a nem a kikötői oldalra eső néhány embernek megmutatták a mentéssel összefüggő dolgokat. Mivel a mi posztunk a kikötő felé volt, ahol fizikai képtelenség a tudásunk ellenőrzése (ugyanis nem lehet leengedni a mentőcsónakokat, csak maximum a partra), nekünk semmit nem mondtak, még szóban sem magyarázták el fél év alatt sem. Ennyire vették komolyan a dolgot.

Mentőcsónak: én vitatkoznék a cikkbeli kollégával a másfélszeres szorzón, éppen azt néztük, hogy egy emberre annyi helyet számoltak, mint a monitor, amin olvasod ezt a bejegyzést. Egy hetven személyesnek mondott mentőcsónakba még pánik nélkül se fér 40 embernél több. Pánikban 25 fő.

Néhány jótanács:

Mentőmellényben SOHA nem ugrunk a vízbe, mert a becsapódáskor a mellény felugrik, a tested meg tovább süllyed és garantáltan eltöri a nyakadat. Mellényben maximum 3 méteres magasságról szabad ugrani és lehetőleg nem lábbal előre.

A 20 fokos vízben másfél óra alatt hűl ki az ember, ezért a csónakon kívül nincs sok esélyed a megmaradásra.

Ne legyél a hajó közelében, amikor az elsüllyed, mert az örvény magával szippant, de ne is menj túl messze, mert nem fognak megtalálni. 

Remélem, mindenkinek meghoztam a kedvét egy hajóúthoz. :)

Tetszik a blog? Ne felejts akkor bejelölni minket a Facebook-on:www.facebook.com/offtopik

Ez a blog a pénzügyi-gazdasági Kiszámoló blog offtopikja. Ha érdekelnek a pénzügyek, olvassd a blogot a http://kiszamolo.postr.hu/ címen. Ha szeretnél információt kapni, ha új cikk jelenik meg, jelőlj be minket a Facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Ezt a cikket még 2009-ben írtam, ezért a statisztikai adatok talán nem aktuálisak, de a többi sajnos még mindig az.

Ma Budapesten közel hatezer autót lopnak el évente, azaz csaknem húsz darabot minden nap. Másképpen számolva, egy fővárosi autót közel 10% eséllyel lopnak el egy tíz éves időszak alatt. Sokan azt gondolják, a tolvajok csak az új és drága autókat viszik el, ám ez tévedés. A törzskönyv és a kötelező eredetvizsgálat miatt az autók 90%-át ma már alkatrésznek, illetve biztosítási csaláshoz lopják, legtöbbször megrendelésre. Mivel a tolvajok még egy tizenéves, pár százezer forint értékű autóért is kapnak 40-50 ezer forintot az átvevőktől, a régi autókat egyszerűbb is ellopni, ezért sokan “szakosodtak" ezekre a járművekre is. A gyakori autótípusokhoz sok bontott alkatrész kell, a ritka tipusokhoz pedig kevés az elérhető legális forrás, ezért minden fajta autó veszélyeztetett, kortól és értéktől függetlenül. 

A kárpit alatt 

Egy átlag autót jóformán másodpercek alatt lopnak el. A tolvaj bejut az autóba, letépi a müszerfal alatti kárpitot, itt van elrejtve az utólag beépített autóriasztók és immobilizerek 99%-a. Lerántja a kábelt róluk, ezzel egy-két szirénahang után örökre elnémul a riasztó, a vezetékeket követve pedig eljut az inditásgátlás pontjaihoz. Ha van gyári védelem is, ezután kinyitja a motorházat, a jármű saját fedélzeti komputerét vagy indításgátlóját kicseréli egy ugyanolyan, de nyitott állapotra kódolt darabbal. Ezután a beépített kormányzárat eltörve már indítható is a jármű. Mindez ritkán tart fél-egy percnél tovább. 

Kilencven százaléka felderítetlen 

Amig az autólopások 90%-a felderítetlen marad, illetve a százmilliós károkat okozó tolvajok felháborítóan kevés, néhány éves büntetésekkel ússzák meg, ha el is kapják őket, nem is várhatunk javulást. Azért, hogy elkerülhessük, hogy mi is áldozattá váljunk, a teljesség igénye nélkül röviden szeretnénk bemutatni néhány lehetöséget, amivel csökkenthetjük a tolvajok esélyét. 

Riasztó 

Kicsit kisarkítva a dolgot, csak arra jó, hogy szirénázásával a szomszédot bosszantsuk egy szelesebb éjszakán. A beszerelést végző mühelyek szinte mindig a legkényelmesebb megoldást választják, ezért az utastérben elhelyezendő központi egységet a műszerfal alatti kárpit alá "rejtik" el. Itt a tolvajok másodpercek alatt megtalálják és elnémítják. Ha valakit zavar az egy-két másodpercnyi szirénázás, egy kevés pur habot nyomva a szirénába tönkre teszi azt, ezzel megakadályozva, hogy meg tudjon szólalni. De erre ritkán kerül sor, mert senkinek nem tünik fel egy két-három másodpercig szóló riasztó. 

További "elönye" a riasztónak, hogy a bevásárlóközpontban, strandon, egyéb helyen ellopott autókulccsal könnyen megtalálható maga az autó is, hiszen messziről jelzi a helyét a távirányitó használatakor. 

Ha mégis riasztót szereltetünk be, ragaszkodjunk ahhoz, hogy jelen lehessünk a beszerelésnél, és ne engedjük, hogy a műszerfal alá szereljék be a riasztót. Ha nem hajlandók máshová elrejteni, álljunk el a vásárlástól. 

Mikrokapcsoló 

Ez egy apró nyomókapcsoló, amit meg kell nyomni, amikor inditjuk az autót. Ezt fél perc alatt megtalálják a tolvajok, hiszen olyan helyen kell lennie, ahol elérjük a vezetőülésből. Leggyakrabban a váltószoknyába, illetve a műszerfal alá rejtik el. Ez a technika olcsó, de jóformán semmit sem ér. 

Kormányzár 

A párezer forintos, kormányra, váltóra, pedálokra szerelhető mechanikus védelem szintén nem ér semmit. Az igen elterjedt, bevásárló központokban is kapható, kormányra szerelhető úgynevezett balta-zárat például négy másodperc alatt nyitják ki kulcs nélkül, egyszerű zárkihúzással. Ne gondoljuk, hogy egy ilyen könnyedén eltávolítható szerkezet bármelyik tolvajt is eltántorítja a szándékától. 

A kormány karimájára szerelt minden eszközt egyszerűen el lehet távolítani a kormánykerék átvágásával, esetleg a kormány leszerelésével is. Ezért csak olyan kormányzárat válasszunk, amelyiket a kormánykűllőre kell zárni, nem a karimára, illetve takarja a kormány közepét is, megakadályozva a kormánykerék leszerelését. Vásárlás előtt olvassunk el teszteket a termékről az interneten, hogy mennyire megbizható. Egy megvásárlásra érdemes kormányzár ára körülbelül 20-25 ezer forintba kerül. 

Váltózárak 

Ezek az utólag beépített zárak a váltókart tolatásban rögzítve lehetetlenné teszik a sebváltó kar használatát, a helyszinen gyakorlatilag nem lehet kiszerelni őket. Egyetlen hibájuk, hogy nagyon sok jármű a motorházat kinyitva a motortérben is sebességbe rakható, ezzel a módszerrel kettes fokozatba rakva az autó bárhova elvezethető, valamint kinyomott kuplunggal az autó vontatható marad. Egy váltózár beszerelve tipustól függően 40-45 ezer forintba kerül. 

Immobilizerek 

Ezek a szerkezetek az autó elektronikájába több ponton beavatkozva akadályozzák meg az autó elinditását. Amint fentebb már említettük, a gyári berendezéseket az egyes tipusokra szakosodott bandák rutinszerűen hatástalanítják, hiszen ugyanaz a típus ugyanúgy van bekötve az összes járműben. Az utólag beépített komolyabb inditásgátlók, amennyiben nem a szokott helyre, a műszerfal alá telepítik öket, hosszú percekig akadályozhatják a tolvajokat. Beépítésnél itt is ragaszkodjunk hozzá, hogy a hurkot és a központi egységet is a váltóboxba, vagy legalább a kesztyűtartó mögé helyezzék el. Egy hárompontos inditásgátló beszerelve negyvenezer forint. 

Motortér-zár 

Megakadályozza, hogy a motorház-tetőt illetéktelenül kinyissák. Fontos kiegészítő védelem a váltózárhoz, illetve megakadályozza az autó fedélzeti komputerének lopás elötti cseréjét is. Beszerelve mintegy harmincezer forintba kerül. 

Mobiltelefonos, illetve GPS-es riasztók és nyomkövetők 

Drágaságuk és magas haviköltségük mellett hibájuk, hogy egy húszezer forintos, az interneten is kapható mobiltelefonokat zavaró készülékkel egyszerűen lehetetlenné tehető a kommunikációjuk. Esetleg olcsóbb járművek védelmére lehetnek megfelelő eszközök, ahol a tolvajok nem számítanak rá, ott azonban a magas költségeik teszik kétségessé a használatukat. 


A három leggyorsabban terjedő módszer 

Szeretnénk felhívni három egyre jobban terjedő lopási módra a figyelmet, ami ellen a fenti eszközök sem nyújtanak védelmet. 

Az egyik, amikor betöréssel, vagy besurranással szerzik meg az autó kulcsait. Könnyű dolga van az elkövetőknek, mert szinte mindenki a bejárati ajtó melletti fogason, vagy a fogason logó kabát zsebében tartja a kulcsot, ha mégsem, akkor a női táskában, vagy a nadrág zsebében a széken. Ha az autó nem a garázsban áll, a távirányitós központizár jóvoltából hamar megtalálják az utcán parkoló autót is. Ezért fontos, hogy az autónk kulcsait hazaérve egy biztonságosabb helyen tároljuk. 

Trükkös lopás 

A másik módszer a trükkös lopásnak hívott technika, amelynek lényege, hogy ráveszik a vezetőt, hogy szálljon ki az autóból úgy, hogy a kulcsot benne hagyja. Ekkor az elrejtözött bűntárs beugrik az autóba és elhajt vele. Ennek számtalan formája van: kertkapun való kiálláskor a kocsi elé tolják a kukát, az utcán balesetet színlelnek, esetleg belehajtanak a kiszemelt autóba, a parkoló autó hátuljára csörömpölő konzervdobozokat kötnek, hogy elindulás után a tulajdonos megnézze, honnan ererd a zaj, stb. Ezért fontos szabály, hogy akármiért is kell kiszállnunk az autóból menet közben, akár csak egy pillanatra is, mindig tegyük el a kulcsot a zsebünkbe. 

Rablás 

A harmadik ilyen módszer a rablás, amikor a forgalmi ok miatt megálló jármű ajtaját feltépve kiszállásra kényszeítik a tulajdonost. Ezért menet közben mindig tartsuk zárva az ajtókat, illetve szereltethetünk rablásgátlót is a járművünkbe, ami akkor aktíválodik, ha járó motor mellett kinyitják a vezető felöli ajtót. 

A fenti felsorolás messze nem teljes, a cikkünkkel csak arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy sokkal nagyobb a lehetősége annak, hogy mi is áldozatokká válhatunk, mint azt a legtöbben gondolják. 

Ahogyan járművásárláskor eleve betervezzük a költségekbe az átíratás költségeit, ugyanúgy tervezzük be a lopásvédelemre fordítandó összeget is. Ne felejtsük el, hogy a 4-500 ezer forintos autók is majdnem olyan "kelendőek", mint a 3-4 milliósak. 

Ellophatatlan autó nincs, de pár tízezer forint ráfordítással elérhetjük, hogy lehetöleg ne a miénk legyen az. Egy átlagautónál egy motortér-zárral kombinált váltózár, esetleg kiegészítve egy profi kormányzárral, vagy jól beszerelt inditásgátlóval már megfelelő védelmet biztosít. Ezek összköltsége körülbelül megegyezik az átírás költségével, ne sajnáljuk ezt az összeget rákölteni a járművünk védelmére.

Tetszik a blog? Ne felejts akkor bejelölni minket a Facebook-on:www.facebook.com/offtopik

Ez a blog a pénzügyi-gazdasági Kiszámoló blog offtopikja. Ha érdekelnek a pénzügyek, olvassd a blogot a http://kiszamolo.postr.hu/ címen. Ha szeretnél információt kapni, ha új cikk jelenik meg, jelőlj be minket a Facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

A Marketwatch-on megjelent kutatás szerint bár az amerikai elnökök szemlátomást évtizedeket öregednek, amíg pozicíóban vannak, a sok megöszült hajszál és új ránc ellenére az átlagéletkoruk messze az átlag felett alakul.

Úgyhogy mindenki megnyugodhat, aki aggódott a kedvenc amerikai elnöke miatt, mert szerencsére szép kort érnek meg.

Az első öt amerikai elnök átlagéletkora 79,8 év volt, ez a 18. század végén, 19. század elején nagyon szép kornak számított, még most is csak a nyugati társadalmak hölgy tagjai remélhetnek ilyen magas átlag-életkort. A kilencedik elnök sem halt volna meg tüdőgyulladásban 68 évesen, ha már lett volna penicilin.

A legutóbbi nyolc elnök, akik természetes úton haltak meg, átlagban 81,6 évig éltek. A jelenlegi átlagéletkor az Egyesült Államokban 75,6 év a férfiaknál, de például a második világháború előtt ez 62 év sem volt. (Ezt a nyolc elnököt ne a mai átlaghoz mérjük, csak ezt akartam mondani.)

Tehát még mindig sokkal tovább élnek, mint az átlag, ami viszont megdöbbentő, hogy kétszáz évvel késöbb mindössze 1,8 évvel élnek tovább, mint az első elnökök. Miközben az átlag élethossz majdnem 40 évet nőtt az Egyesült Államokban.

Az egyetlen újabb kori elnök, aki a mindenkori átlag életidő előtt halt meg, Johnson elnök volt 1973-ban, 64 évesen szívinfarktusban hunyt el. (Természetesen nem számoljuk ide a négy meggyilkolt elnököt)

Hogy a nagy stressz teszi-e őket ennyire ellenállóvá, ami a munkájuk során éri őket, vagy a kiemelkedő orvosi ellátás, amiben részesülnek, nem tudom, de a lényeg: a hosszú élet titka az amerikai elnöki hivatal. :-)

Tetszik a blog? Ne felejts akkor bejelölni minket a Facebook-on:www.facebook.com/offtopik

Ez a blog a pénzügyi-gazdasági Kiszámoló blog offtopikja. Ha érdekelnek a pénzügyek, olvassd a blogot a http://kiszamolo.postr.hu/ címen. Ha szeretnél információt kapni, ha új cikk jelenik meg, jelőlj be minket a Facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Mostanában sok szó volt az államadósságról, ami 21,4 ezer milliárd forint (megnéztük vizuálisan is ebben a bejegyzésben, mekkora halom pénz is az), meg a 10% feletti állampapír hozamokról is.

Most kicsit tegyük személyesebbé a kérdést, mert ez így túl távolinak tűnik.

Tehát tegyük fel a kérdést, a te családodnak mennyibe kerül az államadósság havonta?

Elosztva a 21,4 ezer milliárd forintot 10 millió lakossal, kiderül, hogy fejenként 2,14 millió forinttal tartozunk, mint állampolgárok.

Ha számolunk ezzel a 10%-os jelenlegi hozzammal, akkor bizony csak a kamatra kifizetsz 214 ezer forintot évente. (Ez persze így nem igaz, két ok miatt is: nem minden állampapírt bocsátottak ki 10%-os kamattal és nem minden állampapír forint alapú. De most ennyiben egyszerűsítsük az életünket, inkább csak a nagyságrendre vagyunk kíváncsiak.)

Ha maradna ez a 10%-os kamat, akkor egy négyfős család az adókon keresztül kifizetne évente 856 ezer forintot, azaz havi 71.333 Ft-ot csak az államadósság kamattörlesztéseire.

Ez csak a kamat. Ha szeretnénk, hogy a tőke is elfogyjon egyszer, akkor 15 éves törlesztés mellett havi 91.986 forintot kell fizetnie a családodnak. Így 15 év alatt kifizettél 16.557.516 forintot, ebből 7.997516 forint volt a kamat.

De így 15 év után nem lenne államadósság.

Tetszik a blog? Ne felejts akkor bejelölni minket a Facebook-on:www.facebook.com/offtopik

Ez a blog a pénzügyi-gazdasági Kiszámoló blog offtopikja. Ha érdekelnek a pénzügyek, olvassd a blogot a http://kiszamolo.postr.hu/ címen. Ha szeretnél információt kapni, ha új cikk jelenik meg, jelőlj be minket a Facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Most írtam a Kiszámoló blogban az államcsődről, talán oda illene ez a kép.

Sajnos nem tudom, kinek a munkája, de köszönet érte az ismeretlen művésznek. (Köszi, énmegmondtamnak is a linkért.)

Már ismertem USA adóssággal (az még brutálisabb kép), de azért így is sokkoló a látvány.

A legtöbb magyar kormánynak volt valami fixa ideája, amit mindenképp, szó szerint bármi áron megvalósított, bármennyibe is került az az országnak.

Medgyessy miniszterelnök úrnak a közalkalmazottak 50%-os béremelése volt ez a kérdés. A törekvés emberi oldalról teljesen érthető volt, a keményen dolgozó ápolónők, rendőrök és tanárok valóban megszolgálták a magasabb béreket.

Csak éppen belerokkant az ország anyagilag, nagyjából ez volt az a döntés, amin félrecsúszott az egész ország költségvetése az elkövetkező 6-8 évre. Az államháztartási hiány az egekbe szökött, ahogy az államadósság is. Ez a döntés két év múlva a miniszterelnök karrierjébe is került.

A jelenlegi kormány ugyanilyen döntése az egykulcsos adó bevezetése volt. Ez volt az a döntés, ami 500 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen és az összes további rossz döntés ennek a hibának az eredménye volt. Ezért kellett Unió-ellenes szektoradókat bevezetni, úgy, hogy már a bevezetés pillanatában is tudvalévő volt, hogy el fogja kaszálni az Unió. Ez miatt kellett államosítani az emberek nyugdíj-megtakarításait, illetve további megszorításokat bevezetni. Ezért lett kiszámíthatatlan a magyar gazdaságpolitika, menekült a tőke és vonultak ki a cégek.

Az egykulcsos adó önmagában nem feltétlen lenne rossz, itt írtam már róla.

Még azzal sincsen semmi baj, hogy a kormány a jobb módúaknak akart kedvezni. Minden politikai erőnek van egy gazdasági elképzelése, hogy kiket támogat. A szocialisták a segélyen élőket, nyugdíjasokat és a szegényebb rétegeket, a polgári párt a magasabb jövedelműeket. (Direkt nem írok gazdagokat, mert azt, akinek van egy háza és két autója, azt egy jobb országban még középosztálybelinek sem feltétlen hívják.)

Ezért van sokszínű politikai paletta, hogy mindenki kiválaszthassa a neki szimpatikus politikai erőt.

A gond az, hogy a kormány ahelyett, hogy belátta volna a döntés hibás voltát, inkább mindent feláldozott a hibás döntésének az oltárán.

De térjünk rá a címben feltett kérdésre: van-e nyertese ennek a döntésnek? Látszólag igen, hiszen a magasabb keresetűek kevesebb adót fizetnek.

De egy kicsit nagyobb perspektívából vizsgálva már ez sem igaz.

2009-ben bruttó 600 ezerből kézhez kapott a munkavállaló 310.500 Ft-ot, 900 ezerből 440 ezer forintot.

2012-ben ugyanez a két érték 440.320 Ft, illetve 583.342 Ft.

Ha feltételezzük, hogy a 320 forintos euro-árfolyam a hibás gazdaságpolitika következménye, valamint hogy a két fiktív személyünk rendelkezett 100, illetve 150 ezer forintos euro alapú hitellel, amit most 270 forintos árfolyam helyett 320 forinton kénytelenek törleszteni, már nem is olyan biztos az előny.
A két ember nettó fizetése euroban kifejezve 2010-es 270 forintos árfolyamon 1.148, illetve 1.629 euro, ebből fizettek 370, illetve 556 euro hitelt.

Jelenlegi fizetésük euroban az alacsonyabb adókulcs ellenére 1376 euro, illetve 1823 euro, amiből a hitel kifizetése után marad 1006 és 1073 euro.

Ez az érték bár valóban még mindig több, mint az adócsökkentés előtt, nem biztos, hogy az egyéb hatásokat is figyelembe véve bárkinek is megérte ez a döntés az országban.

Tetszik a blog? Ne felejts akkor bejelölni minket a Facebook-on: www.facebook.com/offtopik

Ez a blog a pénzügyi-gazdasági Kiszámoló blog offtopikja. Ha érdekelnek a pénzügyek, olvassd a blogot a http://kiszamolo.postr.hu/ címen. Ha szeretnél információt kapni, ha új cikk jelenik meg ott, jelölj be minket a Facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Fontos, hogy az ember tőrödjön az egészségével, ezért a már tárgyalt kuponosoldalak egyikén vettem egy szívkivizsgálásra vonatkozó kupont, 4.500 forintért. A leírásban a szerkezet maga volt a megtestesült csúcs, természetesen ezt is az űrkutatásban fejlesztették ki (a másik lehetőség a katonai felhasználás szokott lenni, ha nagyot akarnak mondani valamiről), A honlap azt mondja, hogy: "A hagyományos EKG a páciensek kevesebb mint a harmadánál szűri ki a szív komoly kóros elváltozásait, amely szívbetegségek megléte valószínûségének felismerését aHeartVue rendszer 90 - 95%-ra növel!"

A gép csodálatos 3D ábrán is grafikusan ábrázolja, milyen állapotban van a szív.

Nosza, ha űrkutatásban volt fejlesztve, ki kell próbálni. Megvettem a kupont és kértem telefonon időpontot.

Az első megpróbáltatás akkor ért, amikor kiderült, hogy a cég Csepel utolsó előtti utcájában székel, ahová a déli harangszó is délután fél kettőre ér ki. (Elnézést kérek a környéken lakóktól, a hely lakni remek, de nem gondoltam volna, hogy egy orvosi rendelő ilyen messze van.)

Amikor megérkeztem, egy labororvos rámkapcsolt egy háromcsatornás EKG készüléket, olyat, ami minden körzetorvosnál van. (A drága, 12 csatornás EKG-t  500 ezer körül árulják, ezért van sok házidokinak olcsó 3 csatornás készüléke.) Ez annyiban különbözött azoktól, hogy be volt dugva egy notebookba.

Azon már érkezéskor kicsit meglepődtem, hogy miért egy labororvos vizsgál kardiológiai vizsgálaton, de mindegy, ez van.

A gép rövid gondolkodás után kiadott egy két oldalas eredményt, szép színes ábrákkal.

A szöveges értékelés szerint közepesen súlyos szívbeteg vagyok.

A pulzusom extrém alacsony (barycardia), mindössze 53, a bal szívkamrám megnagyobbodott, valószínűleg elmeszesedés miatt és veszélyes szívizom-oxigénhiányt is diagnosztizáltak (myocardium hypoxia)

A mellékelt képen ezeket a rózsaszín és piros ábrák jelölik:

A két oldalas eredményt nem tudom ide feltölteni, mert túl kicsi lenne a blogba, de a képen látszik a lényeg.

Na, jól megijesztettek, ezért elmentem a Margit kórházba egy nagy kivizsgálásra.

Két órán keresztül vizsgáltak, 12 csatornás EKG, szívultrahang és minden formában, az eredmény: a legkisebb baja sincs a szívemnek, még ártatlan szívzörejt sem találtak, az EKG teljesen szabályos, a pulzusom 80, az ultrahang szerint semmilyen kamra-nagyobbodásom nincs. Az ultrahangos doki kicsit ki is akadt azon, hogy valaki egy háromcsatornás EKG alapján ilyen messzemenő következtetéseket mer levonni.

Mire sikerült időpontot kapnom a kórházba, izgulhattam két hétig, hogy kiderüljön, kamu volt az egész vaklárma. (Köszönöm a gyors időpontot és az alapos vizsgálatot a kórház dolgozóinak.)

Azóta beszéltem egy másik úrral, ő is ugyanezt mondta, neki azt mondták, már fel se kelljen a vizsgálóasztalról, annyira rossz a szíve. (Gondolom, túlzott, de a lényeg akkor is ugyanaz.)

Természetesen ő is elrohant kivizsgálásra, neki is kiderül, hogy kamu az egész.

Egy másik hölgy mammográfián volt ennél a cégnél, a melle tele volt cisztával, de a gép semmit nem mutatott ki ezekből. Azért ez is elgondolkodtató.

Az lenne a kérdésem, a hatóságoknál nem kell bevizsgáltatni az ilyen eszközöket, amivel állítólag orvosi diagnosztikát végeznek? Az ilyen álszolgáltatásokat szabadon lehet hirdetni és végezni? Nincs valami felügyeleti szerv erre?

Neked mi a tapasztalatod, vettél már részt hasonló vizsgálatokon? Ha majd megjavul a blogmotor, írd le a kommentekbe. :)

Tetszik a blog? Ne felejts akkor bejelölni minket a Facebook-on: www.facebook.com/offtopik

Ez a blog a pénzügyi-gazdasági Kiszámoló blog offtopikja. Ha érdekelnek a pénzügyek, olvassd a blogot a http://kiszamolo.postr.hu/ címen. Ha szeretnél információt kapni, ha új cikk jelenik meg ott, jelölj be minket a Facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Fellángolt a vita a nyelvvizsga körül, mert néhány felsőoktatási intézmény kész kiadni diplomát nyelvvizsga nélkül.

Hová lesz így a magyar értelmiség, kérdezték sokan különböző fórumokon, ha olyan embereknek adunk diplomát, akik még egy szakcikket sem tudnak elolvasni angolul, vagy németül? Ezzel csak a leszakadásunkat erősítjük az Unió többi országához képest.

Szeretném megkérdezni, ismer-e valaki olyan embert, aki el tudna olvasni egy szakcikket egy középfokú nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudással?

Azzal a tudással még egy bulvárcikket sem lehet elolvasni, nem hogy egy közgazdasági vagy orvosi értekezést egy szaklapban. A középfokú nyelvvizsga talán arra elég, hogy Londonban járva meg merjük és meg tudjuk kérdezni, merre van a legközelebbi metróállomás.

Valóban ez mérné a diplomás emberek szinvonalát? Vagy csak egy teljesen felesleges papír, ami nagy üzlet valakiknek és teljesen felesleges pénzkidobás a diákoknak?

Az az egyetem, ahol öt évig vizsgáztatják a diákot, nem tud nyelvvizsga nélkül is meggyőződni arról, hogy megfelelően tud-e a diák nyelvet? Erről külön papírt kell hoznia?

Mielőtt valaki félreértené: nem a nyelvtudás ellen, hanem egy teljesen felesleges és drága nyelvvizsga ellen beszélek.

Ha rajtam múlna, az egyetemi tantárgyak felét szemrebbenés nélkül kidobnám a szemétbe és helyette nyelvet oktatnék minden egyetemen.

Az egyetemi tantárgyak jó 30%-a csak töltelék tantárgy, ami csak azért van, hogy legyen. Személyes kedvencem volt mesterképzésen a "Hogyan írjunk szakdolgozatot" című tantárgy, amiből egy kemény vizsga is volt. (Aki mesterképzésre jár, már legalább egy szakdolgozatot addigra megírt. De egyébként is, egy 3 oldalas tájékoztató is megtette volna a tantárgy helyett.) De ilyen tárgyakat gondolom mindenki tudna sorolni vég nélkül az egyetemi éveiből.

Aztán van 20% tantárgy, amivel megnyomorítják a diákokat, pedig semmi szükség rájuk a való életben.

Amikor megkérdeztem a matematika tanárt, hogy egy közgazdásznak mégis miért kell amorf testek térfogatát kettős integrállal számolgatni és az ead-ot a -2sinx re emelni, hétszer deriválni, majd a maradékot kiszámolni Thaylor-sorral, csak zavart hümmögés volt a válasz.

Emelje fel a kezét, aki valaha is az életében használta bármire is a középiskolai másodfokú megoldóképletet az iskola falain kívül. A differenciál-számításról már nem is beszélve.

Van-e olyan ember, aki bármire is emlékszik az egyetemi matematikából vizsgák után két-három évvel?

Nos, én az összes ilyen tantárgyat kihajítanám a szemétbe és a felszabaduló órákban számítástechnikát és nyelveket tanítatnék, aminek haszna és értelme is van.

Annyi idő alatt, amíg a szerencsétlen diák felkészül egy-egy szívtatósabb matematika vizsgára, megtanulhatna 300 szót németül, vagy profivá válhatna Power Point fájlok készítésében. De még a "hogyan cseréljünk tonert a fénymásolóban" tudásnak is nagyobb haszna lenne, mint az egyetemi tantárgyak felének.

Visszatérve a nyelvvizsgához: én minden évben taníttatnék nyelvet a felsőoktatásban, vizsgával és beadandó házi feladattal. Mire valaki végigjárná az öt évet, biztos, hogy közel felső fokon tudna idegen nyelvet, teljesen felesleges lenne neki erről külön papírt hoznia.

A középfokú nyelvvizsgát/nyelvtudást pedig középiskolai kimeneti követelménynek tenném meg.

Neked mi erről a véleményed?

Ez a blog a pénzügyi-gazdasági Kiszámoló blog offtopikja. Ha érdekelnek a pénzügyek, olvassd a blogot a http://kiszamolo.postr.hu/ címen. Ha szeretnél információt kapni, ha új cikk jelenik meg, jelőlj be minket a Facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Az energiaital káros és rossz. Cukros víz, aromával, koffeinnel és a felszívódást segítő taurinnal.

De attól még szeretjük. Ha álmos az ember, beugrik a legelső boltba, egy százasért vesz egy energiaitalt és egy átlagos presszókávénak megfelelő koffeint juttat a szervezetébe, gyorsan és viszonylag kedvező áron.

(Egyébként a taurint sokan magának az egészségmegrontás csúcsának tartják, miközben az anyatejben is megtalálható amminosav. A glükoz (és a koffein) felszívódását gyorsítja. Az emberi szervezet kilogramonként 1 gramm taurint tartalmaz, ezért az energiaitallal bevitt párszáz milligramm sok vizet nem zavar a szervezetben.)

A 19. század közepén egy forradalmi találmány terjedése lendítette fel a gazdaságot. A saját vas pályán mozgó, gőz meghajtású vasút soha nem látott kényelmet és gyorsaságot ígért mind az áruszállításban, mind a személyfuvarozásban.

A megtermelt gabonát, kivágott farönköket és a többi terményt és terméket már nem kellett ökörvontatású szekereken szállítani a falvakból a felvevő piacokra, tengelyig érő sárban a földutakon, mert a vasút mindezt gyorsan és kényelmesen megtette.

Ezért létkérdés volt, hogy a legapróbb faluba is eljusson a sínpár, mert amelyik vidék ebből kimaradt, az menthetetenül lemaradt.

A fejlődés azonban itt nem állt meg. A század végén feltalálták az automobilt, majd az aszfalt út hódította meg az országokat.

A motorizáció terjedésével a vasút lassan, de biztosan elveszítette a helyzeti előnyét, majd végül egy párhuzamosan fenntartott, méregdrága hálozattá vált, amely már feleslegesen van jelen minden kis faluban.

Sokszor volt és nyílván lesz is kedvem olyan témákról írni, amelyek nem férnek bele a Kiszámoló blog pénzügyi vonalába.

Ezért hoztam létre az Offtopik blogot, itt témától függetlenül lehet írni, a magyar felsőoktatástól az űrhajózás jövőjéig mindenről.

Egy blog életét a hozzászólások adják, ezért buzdítok mindenkit, hogy szóljon hozzá a témákhoz, vitassuk meg a dolgokat.

Ha valakinek van egy érdekes témája és normálisan megírja, azt is szívesen közzé teszem ebben a blogban.