Fellángolt a vita a nyelvvizsga körül, mert néhány felsőoktatási intézmény kész kiadni diplomát nyelvvizsga nélkül.

Hová lesz így a magyar értelmiség, kérdezték sokan különböző fórumokon, ha olyan embereknek adunk diplomát, akik még egy szakcikket sem tudnak elolvasni angolul, vagy németül? Ezzel csak a leszakadásunkat erősítjük az Unió többi országához képest.

Szeretném megkérdezni, ismer-e valaki olyan embert, aki el tudna olvasni egy szakcikket egy középfokú nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudással?

Azzal a tudással még egy bulvárcikket sem lehet elolvasni, nem hogy egy közgazdasági vagy orvosi értekezést egy szaklapban. A középfokú nyelvvizsga talán arra elég, hogy Londonban járva meg merjük és meg tudjuk kérdezni, merre van a legközelebbi metróállomás.

Valóban ez mérné a diplomás emberek szinvonalát? Vagy csak egy teljesen felesleges papír, ami nagy üzlet valakiknek és teljesen felesleges pénzkidobás a diákoknak?

Az az egyetem, ahol öt évig vizsgáztatják a diákot, nem tud nyelvvizsga nélkül is meggyőződni arról, hogy megfelelően tud-e a diák nyelvet? Erről külön papírt kell hoznia?

Mielőtt valaki félreértené: nem a nyelvtudás ellen, hanem egy teljesen felesleges és drága nyelvvizsga ellen beszélek.

Ha rajtam múlna, az egyetemi tantárgyak felét szemrebbenés nélkül kidobnám a szemétbe és helyette nyelvet oktatnék minden egyetemen.

Az egyetemi tantárgyak jó 30%-a csak töltelék tantárgy, ami csak azért van, hogy legyen. Személyes kedvencem volt mesterképzésen a "Hogyan írjunk szakdolgozatot" című tantárgy, amiből egy kemény vizsga is volt. (Aki mesterképzésre jár, már legalább egy szakdolgozatot addigra megírt. De egyébként is, egy 3 oldalas tájékoztató is megtette volna a tantárgy helyett.) De ilyen tárgyakat gondolom mindenki tudna sorolni vég nélkül az egyetemi éveiből.

Aztán van 20% tantárgy, amivel megnyomorítják a diákokat, pedig semmi szükség rájuk a való életben.

Amikor megkérdeztem a matematika tanárt, hogy egy közgazdásznak mégis miért kell amorf testek térfogatát kettős integrállal számolgatni és az ead-ot a -2sinx re emelni, hétszer deriválni, majd a maradékot kiszámolni Thaylor-sorral, csak zavart hümmögés volt a válasz.

Emelje fel a kezét, aki valaha is az életében használta bármire is a középiskolai másodfokú megoldóképletet az iskola falain kívül. A differenciál-számításról már nem is beszélve.

Van-e olyan ember, aki bármire is emlékszik az egyetemi matematikából vizsgák után két-három évvel?

Nos, én az összes ilyen tantárgyat kihajítanám a szemétbe és a felszabaduló órákban számítástechnikát és nyelveket tanítatnék, aminek haszna és értelme is van.

Annyi idő alatt, amíg a szerencsétlen diák felkészül egy-egy szívtatósabb matematika vizsgára, megtanulhatna 300 szót németül, vagy profivá válhatna Power Point fájlok készítésében. De még a "hogyan cseréljünk tonert a fénymásolóban" tudásnak is nagyobb haszna lenne, mint az egyetemi tantárgyak felének.

Visszatérve a nyelvvizsgához: én minden évben taníttatnék nyelvet a felsőoktatásban, vizsgával és beadandó házi feladattal. Mire valaki végigjárná az öt évet, biztos, hogy közel felső fokon tudna idegen nyelvet, teljesen felesleges lenne neki erről külön papírt hoznia.

A középfokú nyelvvizsgát/nyelvtudást pedig középiskolai kimeneti követelménynek tenném meg.

Neked mi erről a véleményed?

Ez a blog a pénzügyi-gazdasági Kiszámoló blog offtopikja. Ha érdekelnek a pénzügyek, olvassd a blogot a http://kiszamolo.postr.hu/ címen. Ha szeretnél információt kapni, ha új cikk jelenik meg, jelőlj be minket a Facebookon: www.facebook.com/kiszamolo