A legtöbb magyar kormánynak volt valami fixa ideája, amit mindenképp, szó szerint bármi áron megvalósított, bármennyibe is került az az országnak.

Medgyessy miniszterelnök úrnak a közalkalmazottak 50%-os béremelése volt ez a kérdés. A törekvés emberi oldalról teljesen érthető volt, a keményen dolgozó ápolónők, rendőrök és tanárok valóban megszolgálták a magasabb béreket.

Csak éppen belerokkant az ország anyagilag, nagyjából ez volt az a döntés, amin félrecsúszott az egész ország költségvetése az elkövetkező 6-8 évre. Az államháztartási hiány az egekbe szökött, ahogy az államadósság is. Ez a döntés két év múlva a miniszterelnök karrierjébe is került.

A jelenlegi kormány ugyanilyen döntése az egykulcsos adó bevezetése volt. Ez volt az a döntés, ami 500 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen és az összes további rossz döntés ennek a hibának az eredménye volt. Ezért kellett Unió-ellenes szektoradókat bevezetni, úgy, hogy már a bevezetés pillanatában is tudvalévő volt, hogy el fogja kaszálni az Unió. Ez miatt kellett államosítani az emberek nyugdíj-megtakarításait, illetve további megszorításokat bevezetni. Ezért lett kiszámíthatatlan a magyar gazdaságpolitika, menekült a tőke és vonultak ki a cégek.

Az egykulcsos adó önmagában nem feltétlen lenne rossz, itt írtam már róla.

Még azzal sincsen semmi baj, hogy a kormány a jobb módúaknak akart kedvezni. Minden politikai erőnek van egy gazdasági elképzelése, hogy kiket támogat. A szocialisták a segélyen élőket, nyugdíjasokat és a szegényebb rétegeket, a polgári párt a magasabb jövedelműeket. (Direkt nem írok gazdagokat, mert azt, akinek van egy háza és két autója, azt egy jobb országban még középosztálybelinek sem feltétlen hívják.)

Ezért van sokszínű politikai paletta, hogy mindenki kiválaszthassa a neki szimpatikus politikai erőt.

A gond az, hogy a kormány ahelyett, hogy belátta volna a döntés hibás voltát, inkább mindent feláldozott a hibás döntésének az oltárán.

De térjünk rá a címben feltett kérdésre: van-e nyertese ennek a döntésnek? Látszólag igen, hiszen a magasabb keresetűek kevesebb adót fizetnek.

De egy kicsit nagyobb perspektívából vizsgálva már ez sem igaz.

2009-ben bruttó 600 ezerből kézhez kapott a munkavállaló 310.500 Ft-ot, 900 ezerből 440 ezer forintot.

2012-ben ugyanez a két érték 440.320 Ft, illetve 583.342 Ft.

Ha feltételezzük, hogy a 320 forintos euro-árfolyam a hibás gazdaságpolitika következménye, valamint hogy a két fiktív személyünk rendelkezett 100, illetve 150 ezer forintos euro alapú hitellel, amit most 270 forintos árfolyam helyett 320 forinton kénytelenek törleszteni, már nem is olyan biztos az előny.
A két ember nettó fizetése euroban kifejezve 2010-es 270 forintos árfolyamon 1.148, illetve 1.629 euro, ebből fizettek 370, illetve 556 euro hitelt.

Jelenlegi fizetésük euroban az alacsonyabb adókulcs ellenére 1376 euro, illetve 1823 euro, amiből a hitel kifizetése után marad 1006 és 1073 euro.

Ez az érték bár valóban még mindig több, mint az adócsökkentés előtt, nem biztos, hogy az egyéb hatásokat is figyelembe véve bárkinek is megérte ez a döntés az országban.


Tetszik a blog? Ne felejts akkor bejelölni minket a Facebook-on: www.facebook.com/offtopik

Ez a blog a pénzügyi-gazdasági Kiszámoló blog offtopikja. Ha érdekelnek a pénzügyek, olvassd a blogot a http://kiszamolo.postr.hu/ címen. Ha szeretnél információt kapni, ha új cikk jelenik meg ott, jelölj be minket a Facebookon: www.facebook.com/kiszamolo